A hippi szabadság - Kozmosz Könyvek,Egyetemi Nyomda,Sümeghy Zoltán,Bölöni Farkas Sándor,Böloni Farkas Sándor, - kohlinka Blogja

Továbbiak »

Belépés

			kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen.			Szendrei Klaudia 1958.03.07 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

A hippi szabadság

2009-07-02 12:28:24, csütörtök


	S. Miklósnak és S. Gergelynek Kozmosz Könyvek Egyetemi Nyomda 1985. Felelős vezető: Sümeghy Zoltán (Ezt a könyvet 1995-ben kezdték ismételni, mely folyamatosan történt az ötvenes évektől tisztuló beat-hippi-punkrációsoknál, az egészségügy és szociális hálózat változtatásával.) A szabadság, mint vágykép, mint az egyéni, a csoportot, a közösséget, a társadalmat, a világot megváltó eszményi állapot bukkan fel újra meg újra a mozgalom dokumentumaiban. A szabadság fogalma meghatározás helyett ugyanúgy költői metafora, mint a "krómvilág", a "plasztikvilág", de a részletek ezért is valóságosak. A hippit a rendelkezésre álló szabadságmennyiség folyamatos csökkentése és álsága hajtja ki a társadalomból. Szükségszerűnek tekinhető, hogy a hippimozalom Amerikában született meg. A hatvanas években az USA nemcsak a világ nyugati felének vezető hatalma, a fejlett késő kapitlizmus mintaállama, de az államstruktúráját, szavazati és parlamentáris rendje jogszolgáltatását, a legnagyobb város és a legkisebb település azonosan szabadelvű szerkezetét és létkörét százötven éve ámultan ismerték meg és foglalták írásba, követendő példaként az európai utazók. Tocqueville máig is érvényes könyvében rögzítette a klasszikus polgári demokrácia amerikai ínintáját: költői sorában magyar beszámolót is olvashatunk Bölöni Farkas Sándor útirajzba ágyazott társadalomképét. Százötven év alatt az amerikai demokrácia lényege megszűnt, vagy másra cserélődött, formális szerkezete azonban változatlan maradt. A születő, kialakult alkotmányos kereteit megteremtő USA is osztályállam volt, de a nemzetté válás hőskorában a társadalmi osztályok részint közelebb voltak egymáshoz, részint ellentétes érdekeiknél fontosabbnak bizonyultak a közös érdekek. Lincoln és Jefferson korának államot teremtő, országot berendező polgárságából a XX. század második felére a modern világ leggazdagabb, leghatalmasabb burzsoáziája lett, a Böloni Farkas Sándor látta egyenlőség társadalmából pedig - a formális demokrácia, a kétpárrtrendszer változatlan keretei között - kortársunk, az amerikai állammonopolista rendszer. Az elllentmondást fokozza, hogy a mai USA minden hivatalos intézménye büszkén idézi őseit. Az amerikai ifjúság egymást követő nemzedékei az elemi iskolától az egyetemig tanulják a szabadelvű amerikai demokrácia hagyományainak, a hagyományok rendületlen továbbélésének legendáriumát. És az amerikai ifjúság egymást követő nemzedékei csalódnak, kiábrándulnak, hátat fordítanak, amikor - a felnőtté válás állomásain - tapasztalatilag szembesíthetik a mítoszt a valósággal. Ezért, hogy a hippiszövegekben annyi a vád és a goromba gúny a nevezetes amerikai kétpártrendszerről és a mindenkori - állítólag a földkerekség legdemokratikusabb módján megválasztott és hatalomban ellenőrzött - amerikai elnökről. Johnson és Nixon válogatot díszítő jelzők keretében a pokol földre küldött ügynökeként jelenik meg a hippiszövegekben, s nem a két volt elnököt kívánjuk szebbre festeni, ha a (talán tárgyilagos) távolból úgy sejtjük: ekkora körítést nem érdemelnek, alakjuk, szerepük - mint a hippivélekedés annyi más tárgya - erősen eltúlzott. Azóta a Watergate-ügy s Nixon bukása bizonyította be a mindenkori amerikai elnök hatalmának és kötöttségének arányát, amely sokkal bonyolultabb, semhogy az elnök neve elé írt "disznó"-val vagy más obszcén-infantilis jelzővel magyarázni lehessen. A hippivélemény csak alanyi igazságot fejez ki: a szabadságcsökkentést az államszerkezet szabja ki, ezt az államszerkezetet viszont "a legnagyobb disznó", az elnök testesíti meg és jelképezi. Az amerikai fiatlkorú, akiből hippi lesz, úgy érzékeli, attól a perctől kezdve, hogy öntudata ellenőrzi és megmagyarázni képes az őt körülvevő világ elemeit, szabadságában korlátozva van. Korlátozza a család, az iskola, az állam. A hippi úgy érzi, az amerikai állampolgár - de totálissá tágítva: az állampolgár világszerte - álszabadságban él, s ez rosszabb, mint a nyílt, tételes szabadságkorlátozás. Rosszabb, mert hamis, üres konvekciókhoz igazodik, rosszabb, meret manipulatív. A hatalom a szabadság állapotát ígéri, bizonyos mennyiségű szabadságjogokat biztosít, s az alaki szabadság keretei között fehér egérként tereli, használja, irányítja az emberi egyedet. Ebből az álszabadságból lép át a hippi az önmaga és csoportja által megteremtett totális szabadság világába. Ahol egyetlen, alapvető szabály uralkodik: "Tedd azt, ami kedvedre való. És ni csinálj olyat, ami nincs kedvedre!" A hippii - mint egyed és mint önkéntes csoporttag - a szabadságot a tökéletes egyenrangúság állapotában éli át. A hippiközösségben mindenki annyit ér, amennyi, mindenki egyszerre nagy és kicsi. A XX, század történetében - igaz, létezésének rövid időszakában - a fölé- és alárendeltség, a vezető és vezetettek ellentmondását ilyen egyszerűen oldotta meg. A hippiközösségeknek sosincs teljhatlamú irányítója. Időleges, megosztott hatáskörű vezetői vannak csupán: a közösség valamely tagja valamely területen képzettebb, rátermettebb a többieknél, s ilyenkor ő irányít. A hippi tehát megteremtette a maga totális szabadságát. Senki, semmi sem korlátozza. Munkát végez, elmélkedik, szerelmeskedik, gyermekeket nevel. Egyszerre magányos és közösségi lány, s mindig abban az arányban, ahogy pillanatnyi kedve helyesnek ítéli. Ebben a paradicsomi szabadságban valami egyetemesre törekszik a hippiegyed és a hippiközösség.

0 komment , kategória: Beat, Hippi, Punk, Rock

Címkék: szabadságjogokat, kétpárrtrendszer, állammonopolista, hippiközösségben, államszerkezetet, hippiszövegekben, társadalomképét, dokumentumaiban, szükségszerűnek, változtatásával, punkrációsoknál, tapasztalatilag, elllentmondást, szembesíthetik, álszabadságból, továbbélésének, álszabadságban, leghatalmasabb, államszerkezet, hippivélekedés, ellentmondását, hagyományainak, szerelmeskedik, plasztikvilág, egyenrangúság, rendelkezésre, szabadságában, parlamentáris, hippivélemény, kötöttségének, megválasztott, megmagyarázni, alárendeltség, társadalomból, kiábrándulnak, legendáriumát, könyvet 1995-ben, ötvenes évektől, világot megváltó, mozgalom dokumentumaiban, szabadság fogalma, részletek ezért, rendelkezésre álló, hippimozalom Amerikában, hatvanas években, világ nyugati, fejlett késő, legnagyobb város, legkisebb település, európai utazók, klasszikus polgári, amerikai demokrácia, Kozmosz Könyvek, Egyetemi Nyomda, Sümeghy Zoltán, Bölöni Farkas Sándor, Böloni Farkas Sándor,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]